| 1. | Mózesnek, az Isten emberének imádsága.
Uram, te voltál nékünk hajlékunk nemzedékről nemzedékre!
|
|---|
| 2. | Minekelőtte hegyek lettek és föld és világ formáltaték, öröktől fogva mindörökké te vagy Isten.
|
|---|
| 3. | Te visszatéríted a halandót a porba, és ezt mondod: Térjetek vissza embernek fiai!
|
|---|
| 4. | Mert ezer esztendő annyi előtted, mint a tegnapi nap, a mely elmúlt, és mint egy őrjárási idő éjjel.
|
|---|
| 5. | Elragadod őket; olyanokká lesznek, mint az álom; mint a fű, a mely reggel sarjad;
|
|---|
| 6. | Reggel virágzik és sarjad, és estvére elhervad és megszárad.
|
|---|
| 7. | Bizony megemésztetünk a te haragod által, és a te búsulásod miatt megromlunk!
|
|---|
| 8. | Elédbe vetetted a mi álnokságainkat; titkos bűneinket a te orczádnak világa elé.
|
|---|
| 9. | Bizony elmúlik minden mi napunk a te bosszúállásod miatt; megemésztjük a mi esztendeinket, mint a beszédet.
|
|---|
| 10. | A mi esztendeinknek napjai hetven esztendő, vagy ha feljebb, nyolczvan esztendő, és nagyobb részök nyomorúság és fáradság, a mely gyorsan tovatünik, mintha repülnénk.
|
|---|
| 11. | Ki tudhatja a te haragodnak erejét, és a te félelmetességed szerint való bosszúállásodat?
|
|---|
| 12. | Taníts minket úgy számlálni napjainkat, hogy bölcs szívhez jussunk.
|
|---|
| 13. | Térj vissza Uram! meddig késel? és könyörülj a te szolgáidon.
|
|---|
| 14. | Jó reggel elégíts meg minket a te kegyelmeddel, hogy örvendezzünk és vígadjunk minden mi időnkben.
|
|---|
| 15. | Vidámíts meg minket a mi nyomorúságunk napjaihoz képest, az esztendőkhöz képest, a melyekben gonoszt láttunk.
|
|---|
| 16. | Láttassék meg a te műved a te szolgáidon, és a te dicsőséged azoknak fiain.
|
|---|
| 17. | És legyen az Úrnak, a mi Istenünknek jó kedve mi rajtunk, és a mi kezünknek munkáját tedd állandóvá nékünk, és a mi kezünknek munkáját tedd állandóvá!
|
|---|
