| 1. | Te benned bízom, Uram! Ne szégyenüljek meg soha.
|
|---|
| 2. | A te igazságod szerint ments meg és szabadíts meg engem; hajtsd hozzám füledet és tarts meg engem.
|
|---|
| 3. | Légy sziklaváram, a hova menekülhessek szüntelen; rendelkezzél megtartásom felől, mert kőszálam és erősségem vagy te.
|
|---|
| 4. | Én Istenem, szabadíts meg engem a gonosznak kezéből; a hamisnak és kegyetlennek markából!
|
|---|
| 5. | Mert te vagy az én reménységem, oh Uram, Istenem, én bizodalmam gyermekségemtől fogva!
|
|---|
| 6. | Reád támaszkodom születésem óta; anyámnak méhéből te vontál ki engem; rólad szól az én dicséretem szüntelen.
|
|---|
| 7. | Mintegy csudává lettem sokaknak; de te vagy az én erős bizodalmam.
|
|---|
| 8. | Megtelik szájam dicséreteddel, minden napon a te dicsőségeddel.
|
|---|
| 9. | Ne vess el engem az én vénségemnek idején; mikor elfogy az én erőm, ne hagyj el engem!
|
|---|
| 10. | Mert felőlem szólanak elleneim, és a kik életemre törnek, együtt tanácskoznak,
|
|---|
| 11. | Mondván: Az Isten elhagyta őt! Kergessétek és fogjátok meg, mert nincs, a ki megszabadítsa.
|
|---|
| 12. | Oh Isten, ne távozzál el tőlem! Én Istenem, siess segítségemre!
|
|---|
| 13. | Szégyenüljenek meg és enyészszenek el életemnek ellenségei; borítsa szégyen és gyalázat azokat, a kik vesztemre törnek!
|
|---|
| 14. | Én pedig szüntelen reménylek, és szaporítom minden te dicséretedet.
|
|---|
| 15. | Szájam beszéli a te igazságodat, minden nap a te szabadításodat, mert számát sem tudom.
|
|---|
| 16. | Az Úr Istennek nagy tetteivel járok; csak a te igazságodról emlékezem!
|
|---|
| 17. | Oh Isten, gyermekségemtől tanítottál engem; és mind mostanig hirdetem a te csudadolgaidat.
|
|---|
| 18. | Vénségemig és megőszülésemig se hagyj el engem, oh Isten, hogy hirdessem a te karodat e nemzetségnek, és minden következendőnek a te nagy tetteidet.
|
|---|
| 19. | Hisz a te igazságod, oh Isten, felhat az égig, mert nagyságos dolgokat cselekedtél; kicsoda hasonló te hozzád, oh Isten?!
|
|---|
| 20. | A ki sok bajt és nyomorúságot éreztettél velünk, de ismét megelevenítesz, és a föld mélységéből ismét felhozol minket.
|
|---|
| 21. | Megsokasítod az én nagyságomat; hozzám fordulsz és megvigasztalsz engem.
|
|---|
| 22. | Én is tisztellek téged lanttal a te hűségedért, én Istenem! Éneklek néked hárfával, oh Izráelnek szentje!
|
|---|
| 23. | Örvendeznek az én ajakim, hogy énekelhetek néked, és lelkem is, a melyet megváltottál.
|
|---|
| 24. | Nyelvem is minden napon hirdeti a te igazságodat, mert megszégyenültek és gyalázattal illettettek, a kik vesztemre törnek.
|
|---|
