| 1. | Az éneklőmesternek az altashétre. Dávid miktámja; midőn embereket külde Saul, és őrizék az ő házát, hogy megöljék őt.
|
|---|
| 2. | Szabadíts meg engemet az én ellenségeimtől, Istenem; a reám támadóktól ments meg engemet!
|
|---|
| 3. | Szabadíts meg engemet a gonosztevőktől, és a vérontó emberek ellen tarts meg engemet;
|
|---|
| 4. | Mert ímé lelkem után leselkednek, egybegyűltek ellenem az erősek; a nélkül, hogy hibás vagy vétkes volnék, Uram!
|
|---|
| 5. | Bűnöm nélkül egybegyűlnek és készülnek ellenem: serkenj fel előmbe és lásd meg ezeket!
|
|---|
| 6. | Te, oh Uram, Seregek Istene, Izráel Istene, serkenj fel! Büntesd meg mind e pogányokat, ne könyörülj senkin, a ki hamisságot cselekszik. Szela.
|
|---|
| 7. | Estenden megjelennek, ordítnak, mint az eb; körüljárják a várost.
|
|---|
| 8. | Ímé, szájokkal csácsognak, ajkaikon szablyák vannak: hisz, úgy mond, kicsoda hallja meg?
|
|---|
| 9. | Te pedig, Uram, neveted őket, és megcsúfolod mind e pogány népet.
|
|---|
| 10. | Hatalmával szemben te reád vigyázok; mert Isten az én váram.
|
|---|
| 11. | Előmbe jön az én kegyelmes Istenem; látnom engedi Isten az én ellenségeim romlását.
|
|---|
| 12. | Ne öld meg őket, hogy népem meg ne felejtkezzék; bujdosókká tedd őket a te hatalmaddal, és alázd meg őket Uram, mi paizsunk!
|
|---|
| 13. | Szájuknak vétke az ő ajkaiknak beszéde, fogattassanak meg kevélységükben; mert csak átkot és hazugságot szólnak.
|
|---|
| 14. | Veszítsd el őket búsulásodban, veszítsd el őket, hogy ne legyenek; és tudják meg, hogy Isten uralkodik a Jákób fölött, mind a földnek határáig. Szela.
|
|---|
| 15. | Estenden megjelennek, ordítnak, mint az eb, körüljárják a várost.
|
|---|
| 16. | Étel után barangolnak, és ha nem laknak jól, virrasztanak.
|
|---|
| 17. | Én pedig éneklem a te hatalmadat, és reggelenkint zengem a te kegyelmességedet; mert váram voltál és menedékem az én nyomorúságom napján.
|
|---|
| 18. | Én erősségem! Te néked éneklek, mert Isten az én váram: ő az én kegyelmes Istenem!
|
|---|
