| 1. | Az éneklőmesternek az altashétre; Dávid miktámja.
|
|---|
| 2. | Avagy valóban a néma igazságot szólaltatjátok-é meg? Avagy igazán ítéltek-é ti embernek fiai?
|
|---|
| 3. | Sőt inkább hamisságot forgattok a ti szívetekben! a ti kezeiteknek hamisságát méritek e földön.
|
|---|
| 4. | Eltértek a gonoszok fogantatásuk óta; tévelygenek a hazugok anyjok méhétől kezdve.
|
|---|
| 5. | Mérgök olyan, mint a kígyónak mérge; mint a siket áspisé, a mely füleit bedugja.
|
|---|
| 6. | A mely nem hallja a bűbájosoknak szavát, sem a bűvölőét, a ki bűbájakban jártas.
|
|---|
| 7. | Isten, rontsd meg az ő fogaikat az ő szájokban; az oroszlánoknak zápfogait törd össze, Uram!
|
|---|
| 8. | Olvadjanak el, folyjanak széllyel, mint a víz; ha felteszi nyilait, legyenek tompultak azok.
|
|---|
| 9. | Legyenek mint a csiga, a mely szétfolyván, elmúlik; mint az aszszonynak idétlen szülötte, a mely nem látta a napot.
|
|---|
| 10. | Mielőtt megéreznék fazekaitok a tövist, mind nyersen, mind égőn elragadja azt a forgószél.
|
|---|
| 11. | Örül az igaz, mikor látja a bosszúállást; lábait mossa a gonosznak vérében.
|
|---|
| 12. | És azt mondja az ember: Bizonyára van jutalma az igaznak; bizony van ítélő Isten e földön!
|
|---|
