| 1. | Az éneklőmesternek, hangszerekkel; Dávid tanítása.
|
|---|
| 2. | Hallgasd meg, Isten, az én imádságomat, és ne rejtsd el magadat az én könyörgésem elől;
|
|---|
| 3. | Figyelmezz én reám és hallgass meg engemet; mert keseregve bolyongok és jajgatok!
|
|---|
| 4. | Az ellenségnek szaváért és a hitetlenek nyomorgatásáért: mert hazugságot hárítanak reám, és nagy dühösséggel ellenkeznek velem.
|
|---|
| 5. | Az én szívem reszket bennem, és a halál félelmei körülvettek engem.
|
|---|
| 6. | Félelem és rettegés esett én reám, és borzadály vett körül engem.
|
|---|
| 7. | Mondám: Vajha szárnyam volna, mint a galambnak! Elrepülnék és nyugodnám.
|
|---|
| 8. | Ímé, messze elmennék és a pusztában lakoznám. Szela.
|
|---|
| 9. | Sietnék kiszabadulni e sebes szélből, e forgószélből.
|
|---|
| 10. | Rontsd meg Uram, és oszlasd meg az ő nyelvöket; mert erőszakot és háborgást látok a városban.
|
|---|
| 11. | Nappal és éjjel körüljárják azt annak kőfalainál, bent hamisság és ártalom van abban.
|
|---|
| 12. | Veszedelem van bensejében; s nem távozik annak teréről a zsarnokság és csalárdság.
|
|---|
| 13. | Mert nem ellenség szidalmazott engem, hisz azt elszenvedném; nem gyűlölőm emelte fel magát ellenem, hiszen elrejtettem volna magamat az elől:
|
|---|
| 14. | Hanem te, hozzám hasonló halandó, én barátom és ismerősöm,
|
|---|
| 15. | A kik együtt édes bizalomban éltünk; az Isten házába jártunk a tömegben.
|
|---|
| 16. | A halál vegye őket körül, elevenen szálljanak a Seolba; mert gonoszság van lakásukban, kebelökben.
|
|---|
| 17. | Én az Istenhez kiáltok, és az Úr megszabadít engem.
|
|---|
| 18. | Estve, reggel és délben panaszkodom és sóhajtozom, és ő meghallja az én szómat.
|
|---|
| 19. | Megszabadítja lelkemet békességre a rám támadó hadtól, mert sokan vannak ellenem.
|
|---|
| 20. | Meghallja Isten és megfelel nékik, (mivelhogy ő eleitől fogva trónol, Szela), a kik nem akarnak megváltozni és nem félik az Istent.
|
|---|
| 21. | Kezeit felemelte a vele békességben lévőkre; megszegte az ő szövetségét.
|
|---|
| 22. | A vajnál simább az ő szája, pedig szívében háborúság van; lágyabbak beszédei az olajnál, pedig éles szablyák azok.
|
|---|
| 23. | Vessed az Úrra a te terhedet, ő gondot visel rólad, és nem engedi, hogy valamikor ingadozzék az igaz.
|
|---|
| 24. | Te, Isten, a veszedelem vermébe taszítod őket; a vérszopó és álnok emberek életüknek felét sem élik meg; én pedig te benned bízom.
|
|---|
