| 1. | Az éneklőmesternek, hangszerekkel; Dávid tanítása;
|
|---|
| 2. | Mikor a Zifeusok eljöttek, és azt mondák Saulnak: Nem mi nálunk lappang-é Dávid?
|
|---|
| 3. | Isten, a te neveddel szabadíts meg engemet, és a te hatalmasságoddal állj bosszút értem!
|
|---|
| 4. | Isten, hallgasd meg az én imádságomat, figyelmezz az én szájam beszédeire.
|
|---|
| 5. | Mert idegenek támadtak ellenem, és kegyetlenek keresik lelkemet, a kik nem is gondolnak Istenre. Szela.
|
|---|
| 6. | Ímé, Isten segítőm nékem, az Úr az én lelkemnek támogatója.
|
|---|
| 7. | Bosszút áll az utánam leselkedőkön; a te igazságod által rontsd meg őket.
|
|---|
| 8. | Kész szívvel áldozom néked: áldom a te nevedet, Uram, mert jó.
|
|---|
| 9. | Mert minden nyomorúságból megszabadított engem, s megpihentette szemeimet ellenségeimen.
|
|---|
