| 1. | Az éneklőmesternek a sosannimra, Kóráh fiainak tanítása; ének a szerelmetesről.
|
|---|
| 2. | Fölbuzog szívem szép beszédre. Mondom: művem a királynak szól. Nyelvem gyors írónak tolla.
|
|---|
| 3. | Szebb, szebb vagy az ember fiainál, kedvesség ömledez ajakidon, azért áldott meg az Isten örökké.
|
|---|
| 4. | Kösd derekadra kardodat vitéz! Dicsőségedet és ékességedet.
|
|---|
| 5. | És ékességedben haladj diadallal az igazságért, a szelidségért és jogért, és rettenetesre tanítson meg téged a te jobb kezed.
|
|---|
| 6. | Nyilaid élesek; népek hullanak alád; a király ellenségeinek szívében.
|
|---|
| 7. | Trónod oh Isten örökkévaló; igazságnak pálczája a te királyságodnak pálczája.
|
|---|
| 8. | Szereted az igazságot, gyűlölöd a gonoszságot, azért kent fel Isten, a te Istened öröm olajával társaid fölé.
|
|---|
| 9. | Mirrha, áloe, kácziaillatú minden öltözeted; elefántcsont palotából zeneszóval vidámítnak téged.
|
|---|
| 10. | Királyok leányai a te ékességeid; jobb kezed felől királyné áll ofiri aranyban.
|
|---|
| 11. | Halld csak leány, nézd csak; hajtsd ide füledet! Feledd el népedet és az atyád házát.
|
|---|
| 12. | Szépségedet a király kivánja; hiszen urad ő, hódolj hát néki!
|
|---|
| 13. | Tyrus leánya is, a nép dúsai, ajándékkal hizelegnek néked.
|
|---|
| 14. | Csupa ékesség a király leánya bent, vont aranyból van a ruhája.
|
|---|
| 15. | Hímes öltözetben viszik a királyhoz, szűzek vonulnak utána, az ő társnői; néked hozzák őket.
|
|---|
| 16. | Bevezetik őket örömmel, vígsággal; bemennek a király palotájába.
|
|---|
| 17. | Atyáid helyett fiaid lesznek, megteszed őket fejedelmekké mind az egész földön.
|
|---|
| 18. | Hadd hirdessem a te nevedet nemzedékről nemzedékre; örökkön örökké dicsérnek majd téged a népek!
|
|---|
