| 1. | Dávid zsoltára. Templomszentelési ének.
|
|---|
| 2. | Magasztallak Uram, hogy felemeltél engem, és nem engedted, hogy ellenségeim örüljenek rajtam.
|
|---|
| 3. | Uram, Istenem, hozzád kiáltottam, és te meggyógyítottál engem!
|
|---|
| 4. | Uram, felhoztad a Seolból az én lelkemet, fölélesztettél a sírbaszállók közül.
|
|---|
| 5. | Zengedezzetek az Úrnak, ti hívei! Dicsőítsétek szent emlékezetét.
|
|---|
| 6. | Mert csak pillanatig tart haragja, de élethossziglan jóakarata; este bánat száll be hozzánk, reggelre öröm.
|
|---|
| 7. | Azt mondtam azért én jó állapotomban: Nem rendülhetek meg soha.
|
|---|
| 8. | Uram, jókedvedből erősséget állítottál föl hegyemre; de elrejtéd orczádat, és megroskadtam.
|
|---|
| 9. | Hozzád kiáltok, Uram! Az én Uramnak irgalmáért könyörgök!
|
|---|
| 10. | Mit használ vérem, ha sírba szállok? Dicsér-e téged a por; hirdeti-é igazságodat?
|
|---|
| 11. | Hallgass meg, Uram, könyörülj rajtam! Uram, légy segítségem!
|
|---|
| 12. | Siralmamat vígságra fordítottad, leoldoztad gyászruhámat, körülöveztél örömmel.
|
|---|
| 13. | Hogy zengjen néked és el ne hallgasson felőled a dicséret: Uram, én Istenem, örökké dicsőítlek téged.
|
|---|
