| 1. | Fiam! ha beveszed az én beszédimet, és az én parancsolatimat elrejted magadnál,
|
|---|
| 2. | Ha figyelmeztetvén a bölcsességre a te füleidet, hajtod a te elmédet az értelemre,
|
|---|
| 3. | Igen, ha a bölcseségért kiáltasz, és az értelemért a te szódat felemeled,
|
|---|
| 4. | Ha keresed azt, mint az ezüstöt, és mint a kincseket kutatod azt:
|
|---|
| 5. | Akkor megérted az Úrnak félelmét, és az Istennek ismeretére jutsz.
|
|---|
| 6. | Mert az Úr ád bölcseséget, az ő szájából tudomány és értelem származik.
|
|---|
| 7. | Az igazaknak valóságos jót rejteget, paizst a tökéletesen járóknak,
|
|---|
| 8. | Hogy megőrizze az igazságnak útait, és kegyeseinek útját megtartja.
|
|---|
| 9. | Akkor megérted az igazságot, és törvényt és becsületességet, és minden jó útat.
|
|---|
| 10. | Mert bölcseség megy a te elmédbe, és a tudomány a te lelkedben gyönyörűséges lesz.
|
|---|
| 11. | Meggondolás őrködik feletted, értelem őriz téged,
|
|---|
| 12. | Hogy megszabadítson téged a gonosznak útától, és a gonoszságszóló férfiútól;
|
|---|
| 13. | A kik elhagyják az igazságnak útát, hogy járjanak a setétségnek útain.
|
|---|
| 14. | A kik örülnek gonoszt cselekedvén, vígadnak a gonosz álnokságokon.
|
|---|
| 15. | A kiknek ösvényeik görbék, és a kik az ő útaikban gonoszok.
|
|---|
| 16. | Hogy megszabadítson téged a nem hozzád tartozó asszonytól, az idegentől, a ki az ő beszédével hizelkedik,
|
|---|
| 17. | A ki elhagyja az ő ifjúságának férjét, és az ő Istenének szövetségéről elfelejtkezik;
|
|---|
| 18. | Mert a halálra hanyatlik az ő háza, és az ő ösvényei az élet nélkül valókhoz.
|
|---|
| 19. | Valakik mennek ahhoz, nem térnek meg, sem meg nem nyerhetik az életnek útait.
|
|---|
| 20. | Hogy járj a jóknak útjokon, és az igazaknak ösvényeit kövessed.
|
|---|
| 21. | Mert az igazak lakják a földet, és a tökéletesek maradnak meg rajta.
|
|---|
| 22. | A gonoszok pedig a földről kivágattatnak, és a hitetlenül cselekedők kiszaggattatnak abból.
|
|---|
