| 1. | Jobb a száraz falat, melylyel van csendesség; mint a levágott barmokkal teljes ház, melyben háborúság van.
|
|---|
| 2. | Az értelmes szolga uralkodik a gyalázatos fiún, és az atyafiak között az örökségnek részét veszi.
|
|---|
| 3. | Az olvasztótégely az ezüst számára van, és a kemencze az aranyéra; a szívek vizsgálója pedig az Úr.
|
|---|
| 4. | A gonosztevő hallgat az álnok beszédekre, a csalárd hallgat a gonosz nyelvre.
|
|---|
| 5. | A ki megcsúfolja a szegényt, gyalázattal illeti annak Teremtőjét; a ki gyönyörködik másnak nyomorúságában, büntetlen nem lészen!
|
|---|
| 6. | A véneknek ékessége az unokák, és a fiaknak ékessége az atyák.
|
|---|
| 7. | Nem illik a bolondnak az ékes beszéd; még kevésbbé a tisztességesnek a hazug beszéd.
|
|---|
| 8. | Drága kő az ajándék elfogadójának szemei előtt; mindenütt, a hova csak fordul, okosan cselekszik.
|
|---|
| 9. | Elfedezi a vétket, a ki keresi a szeretetet; a ki pedig ismétlen előhoz egy dolgot, elszakasztja egymástól a barátságosokat is.
|
|---|
| 10. | Foganatosb a dorgálás az eszesnél, mint ha megvernéd a bolondot százszor is.
|
|---|
| 11. | Csak ellenkezést keres a gonosz, végre kegyetlen követ bocsáttatik ellene.
|
|---|
| 12. | Találjon valakire a fiától megfosztott medve, csak ne a bolond az ő bolondságában.
|
|---|
| 13. | A ki fizet gonoszt a jóért, nem távozik el a gonosz annak házától.
|
|---|
| 14. | Mint a ki árvizet szabadít el, olyan a háborúság kezdete; azért minekelőtte kihatna, hagyd el a versengést.
|
|---|
| 15. | A ki igaznak mondja a bűnöst, és kárhoztatja az igazat, útálatos az Úrnak egyaránt mind a kettő.
|
|---|
| 16. | Miért van a vétel ára a bolondnak kezében a bölcseség megszerzésére, holott nincsen néki elméje?
|
|---|
| 17. | Minden időben szeret, a ki igaz barát, és testvérül születik a nyomorúság idejére.
|
|---|
| 18. | Értelmetlen ember az, a ki kezét adja, fogadván kezességet barátja előtt.
|
|---|
| 19. | Szereti a gonoszt, a ki szereti a háborúságot; a ki magasbítja kapuját, romlást keres.
|
|---|
| 20. | Az elfordult szívű ember nem nyerhet jót, és a ki az ő nyelvével gonosz, esik nyomorúságba.
|
|---|
| 21. | A ki szül bolondot, szüli ő magának bánatra; és nem örvendez a bolondnak atyja.
|
|---|
| 22. | A vidám elme jó orvosságul szolgál; a szomorú lélek pedig megszáraztja a csontokat.
|
|---|
| 23. | A kebelből kivett ajándékot az istentelen elveszi, a törvény útának elfordítására.
|
|---|
| 24. | Az eszesnek orczájából kitetszik a bölcseség; a bolondnak pedig szemei országolnak a földnek végéig.
|
|---|
| 25. | Búsulása az ő atyjának a bolond fiú, és az ő szülőjének keserűsége.
|
|---|
| 26. | Még megbirságolni is az igazat nem jó, a tisztességest megverni igazságáért.
|
|---|
| 27. | A ki megtartóztatja beszédét, az tudós ember, és a ki higgadt lelkű, az értelmes férfiú.
|
|---|
| 28. | Még a bolond is, amikor hallgat, bölcsnek ítéltetik; mikor ajkait bezárja, eszesnek.
|
|---|
