| 1. | Az embernél vannak az elme gondolatjai; de az Úrtól van a nyelv felelete.
|
|---|
| 2. | Minden útai tiszták az embernek a maga szemei előtt; de a ki a lelkeket vizsgálja, az Úr az!
|
|---|
| 3. | Bízzad az Úrra a te dolgaidat; és a te gondolatid véghez mennek.
|
|---|
| 4. | Mindent teremtett az Úr az ő maga czéljára; az istentelent is a büntetésnek napjára.
|
|---|
| 5. | Útálatos az Úrnak minden, a ki elméjében felfuvalkodott, kezemet adom rá, hogy nem marad büntetetlen.
|
|---|
| 6. | Könyörületességgel és igazsággal töröltetik el a bűn; és az Úrnak félelme által távozhatunk el a gonosztól.
|
|---|
| 7. | Mikor jóakarattal van az Úr valakinek útaihoz, még annak ellenségeit is jóakaróivá teszi.
|
|---|
| 8. | Jobb a kevés igazsággal, mint a gazdag jövedelem hamissággal.
|
|---|
| 9. | Az embernek elméje gondolja meg az ő útát; de az Úr igazgatja annak járását.
|
|---|
| 10. | Jósige van a király ajkain; az ítéletben ne szóljon hamisságot az ő szája.
|
|---|
| 11. | Az Úré az igaz mérték és mérőserpenyő, az ő műve minden mérőkő.
|
|---|
| 12. | Útálatos legyen a királyoknál istentelenséget cselekedni; mert igazsággal erősíttetik meg a királyiszék.
|
|---|
| 13. | Kedvesek a királyoknak az igaz beszédek; és az igazmondót szereti a király.
|
|---|
| 14. | A királynak felgerjedt haragja olyan, mint a halál követe; de a bölcs férfiú leszállítja azt.
|
|---|
| 15. | A királynak vidám orczájában élet van; jóakaratja olyan, mint a tavaszi eső fellege.
|
|---|
| 16. | Szerzeni bölcseséget, oh menynyivel jobb az aranynál; és szerzeni eszességet, kivánatosb az ezüstnél!
|
|---|
| 17. | Az igazak országútja eltávozás a gonosztól; megtartja magát az, a ki megőrzi az ő útát.
|
|---|
| 18. | A megromlás előtt kevélység jár, és az eset előtt felfuvalkodottság.
|
|---|
| 19. | Jobb alázatos lélekkel lenni a szelídekkel, mint zsákmányon osztozni a kevélyekkel.
|
|---|
| 20. | A ki figyelmez az igére, jót nyer; és a ki bízik az Úrban, oh mely boldog az!
|
|---|
| 21. | A ki elméjében bölcs, hívatik értelmesnek; a beszédnek pedig édessége neveli a tudományt.
|
|---|
| 22. | Életnek kútfeje az értelem annak, a ki bírja azt; de a bolondok fenyítéke bolondságuk.
|
|---|
| 23. | A bölcsnek elméje értelmesen igazgatja az ő száját, és az ő ajkain öregbíti a tudományt.
|
|---|
| 24. | Lépesméz a gyönyörűséges beszédek; édesek a léleknek, és meggyógyítói a tetemeknek.
|
|---|
| 25. | Van oly út, mely igaz az ember szeme előtt, de vége a halálnak úta.
|
|---|
| 26. | A munkálkodó lelke magának munkálkodik; mert az ő szája kényszeríti őt.
|
|---|
| 27. | A haszontalan ember gonoszt ás ki, és az ő ajkain mintegy égő tűz van;
|
|---|
| 28. | A gonosz ember versengést szerez, és a susárló elválasztja a jó barátokat.
|
|---|
| 29. | Az erőszakos ember elhiteti az ő felebarátját, és nem jó úton viszi őt.
|
|---|
| 30. | A ki behúnyja szemeit, azért teszi, hogy álnokságot gondoljon; a ki összeszorítja ajkait, már véghez vitte a gonoszságot.
|
|---|
| 31. | Igen szép ékes korona a vénség, az igazságnak útában találtatik.
|
|---|
| 32. | Jobb a hosszútűrő az erősnél; és a ki uralkodik a maga indulatján, annál, a ki várost vesz meg.
|
|---|
| 33. | Az ember kebelében vetnek sorsot; de az Úrtól van annak minden ítélete.
|
|---|
