| 1. | És fölkelvén az ő egész sokaságuk, vivék őt Pilátushoz.
|
|---|
| 2. | És kezdék őt vádolni, mondván: Úgy találtuk, hogy ez a népet félrevezeti, és tiltja a császár adójának fizetését, mivelhogy ő magát ama király Krisztusnak mondja.
|
|---|
| 3. | Pilátus pedig megkérdé őt, mondván: Te vagy-é a zsidók királya? És ő felelvén néki, monda: Te mondod!
|
|---|
| 4. | Monda pedig Pilátus a főpapoknak és a sokaságnak: Semmi bűnt nem találok ez emberben.
|
|---|
| 5. | De azok erősködének, mondván: A népet felzendíti, tanítván az egész Júdeában, elkezdve Galileától mind idáig.
|
|---|
| 6. | Pilátus pedig Galileát hallván, megkérdé, vajjon galileai ember-é ő?
|
|---|
| 7. | És mikor megtudta, hogy ő a Héródes hatósága alá tartozik, Héródeshez küldé őt, mivelhogy az is Jeruzsálemben vala azokban a napokban.
|
|---|
| 8. | Héródes pedig Jézust látván igen megörüle: mert sok időtől fogva kívánta őt látni, mivelhogy sokat hallott ő felőle, és reménylé, hogy majd valami csodát lát, melyet ő tesz.
|
|---|
| 9. | Kérdezé pedig őt sok beszéddel; de ő semmit nem felele néki.
|
|---|
| 10. | Ott állanak vala pedig a főpapok és az írástudók, teljes igyekezettel vádolván őt.
|
|---|
| 11. | Héródes pedig az ő katonáival egybe semminek állítván és kicsúfolván őt, minekutána felöltöztette fényes ruhába, visszaküldé Pilátushoz.
|
|---|
| 12. | És az napon lőnek barátok egymással Pilátus és Héródes; mert az előtt ellenségeskedésben valának egymással.
|
|---|
| 13. | Pilátus pedig a főpapokat, főembereket és a népet egybegyűjtvén,
|
|---|
| 14. | Monda nékik: Ide hoztátok nékem ez embert, mint a ki a népet félrevezeti: és ímé én ti előttetek kivallatván, semmi olyan bűnt nem találtam ez emberben, a mivel őt vádoljátok:
|
|---|
| 15. | De még Héródes sem; mert titeket ő hozzá igazítálak; és ímé semmi halálra való dolgot nem cselekedett ő.
|
|---|
| 16. | Megfenyítvén azért őt, elbocsátom.
|
|---|
| 17. | Kell vala pedig elbocsátania nékik ünnepenként egy foglyot.
|
|---|
| 18. | De felkiálta az egész sokaság, mondván: Vidd el ezt, és bocsásd el nékünk Barabbást!
|
|---|
| 19. | Ki a városban lett valami lázadásért és gyilkosságért vettetett a tömlöczbe.
|
|---|
| 20. | Pilátus azért ismét felszólala, el akarván bocsátani Jézust;
|
|---|
| 21. | De azok ellene kiáltának, mondván: Feszítsd meg! Feszítsd meg őt!
|
|---|
| 22. | Ő pedig harmadszor is monda nékik: Mert mi gonoszt tett ez? Semmi halálra való bűnt nem találtam ő benne; megfenyítvén azért őt, elbocsátom!
|
|---|
| 23. | Azok pedig nagy fenszóval sürgeték, kérvén, hogy megfeszíttessék; és az ő szavok és a főpapoké erőt vesz vala.
|
|---|
| 24. | És Pilátus megítélé, hogy meglegyen, a mit kérnek vala.
|
|---|
| 25. | És elbocsátá nékik azt, a ki lázadásért és gyilkosságért vettetett a tömlöczbe, a kit kértek vala; Jézust pedig kiszolgáltatá az ő akaratuknak.
|
|---|
| 26. | Mikor azért elvivék őt, egy Czirénebeli Simont megragadván, ki a mezőről jöve, arra tevék a keresztfát, hogy vigye Jézus után.
|
|---|
| 27. | Követé pedig őt a népnek és az asszonyoknak nagy sokasága, a kik gyászolák és siraták őt.
|
|---|
| 28. | Jézus pedig hozzájok fordulván, monda: Jeruzsálem leányai, ne sírjatok én rajtam, hanem ti magatokon sírjatok, és a ti magzataitokon.
|
|---|
| 29. | Mert ímé jőnek napok, melyeken ezt mondják: Boldogok a meddők, és a mely méhek nem szültek, és az emlők, melyek nem szoptattak!
|
|---|
| 30. | Akkor kezdik mondani a hegyeknek: Essetek mi reánk; és a halmoknak: Borítsatok el minket!
|
|---|
| 31. | Mert ha a zöldelő fán ezt mívelik, mi esik a száraz fán?
|
|---|
| 32. | Vivének pedig két másikat is, két gonosztevőt ő vele, hogy megölessenek.
|
|---|
| 33. | Mikor pedig elmenének a helyre, mely Koponya helyének mondatik, ott megfeszíték őt és a gonosztevőket, egyiket jobbkéz felől, a másikat balkéz felől.
|
|---|
| 34. | Jézus pedig monda: Atyám! bocsásd meg nékik; mert nem tudják mit cselekesznek. Elosztván pedig az ő ruháit, vetének reájok sorsot.
|
|---|
| 35. | És a nép megálla nézni. Csúfolák pedig őt a főemberek is azokkal egybe, mondván: Egyebeket megtartott, tartsa meg magát, ha ő a Krisztus, az Istennek ama választottja.
|
|---|
| 36. | Csúfolák pedig őt a vitézek is, odajárulván és eczettel kínálván őt.
|
|---|
| 37. | És ezt mondván néki: Ha te vagy a zsidóknak ama Királya, szabadítsd meg magadat!
|
|---|
| 38. | Vala pedig egy felirat is fölébe írva görög, római és zsidó betűkkel: Ez a zsidóknak ama Királya.
|
|---|
| 39. | A felfüggesztett gonosztevők közül pedig az egyik szidalmazá őt, mondván: Ha te vagy a Krisztus, szabadítsd meg magadat, minket is!
|
|---|
| 40. | Felelvén pedig a másik, megdorgálá őt, mondván: Az Istent sem féled-e te? Hiszen te ugyanazon ítélet alatt vagy!
|
|---|
| 41. | És mi ugyan méltán; mert a mi cselekedetünknek méltó büntetését vesszük: ez pedig semmi méltatlan dolgot nem cselekedett.
|
|---|
| 42. | És monda Jézusnak: Uram, emlékezzél meg én rólam, mikor eljősz a te országodban!
|
|---|
| 43. | És monda néki Jézus: Bizony mondom néked: Ma velem leszel a paradicsomban.
|
|---|
| 44. | Vala pedig mintegy hat óra, és sötétség lőn az egész tartományban mind kilencz órakorig.
|
|---|
| 45. | És meghomályosodék a nap, és a templom kárpitja középen ketté hasada.
|
|---|
| 46. | És kiáltván Jézus nagy szóval, monda: Atyám, a te kezeidbe teszem le az én lelkemet. És ezeket mondván, meghala.
|
|---|
| 47. | Látván pedig a százados, a mi történt, dicsőíté az Istent, mondván: Bizony ez ember igaz vala.
|
|---|
| 48. | És az egész sokaság, mely e dolognak látására ment oda, látván azokat, a mik történtek, mellét verve megtére.
|
|---|
| 49. | Az ő ismerősei pedig mind, és az asszonyok, a kik Galileából követék őt, távol állának, nézvén ezeket.
|
|---|
| 50. | És ímé egy ember, kinek József vala neve, tanácsbeli, jó és igaz férfiú,
|
|---|
| 51. | Ki nem vala részes azoknak tanácsában és cselekedetében, Arimathiából, a zsidók városából való, ki maga is várja vala az Istennek országát;
|
|---|
| 52. | Ez oda menvén Pilátushoz, elkéré a Jézus testét.
|
|---|
| 53. | És levévén azt, begöngyölé azt gyolcsba, és helyhezteté azt egy sziklába vágott sírboltba, melyben még senki sem feküdt.
|
|---|
| 54. | És az a nap péntek vala, és szombat virrada rá.
|
|---|
| 55. | Az őt követő asszonyok is pedig, kik vele Galileából jöttek, megnézék a sírt, és hogy miképen helyeztetett el az ő teste.
|
|---|
| 56. | Visszatérvén pedig, készítének fűszerszámokat és keneteket.
|
|---|
| 57. | És szombaton nyugovának a parancsolat szerint.
|
|---|
