| 1. | Tovább is felele Elihu, és monda:
|
|---|
| 2. | Azt gondolod-é igaznak, ha így szólsz: Az én igazságom nagyobb, mint Istené?
|
|---|
| 3. | Hogyha ezt mondod: Mi hasznod belőle? Mivel várhatok többet, mintha vétkezném?
|
|---|
| 4. | Én megadom rá néked a feleletet, és barátaidnak te veled együtt.
|
|---|
| 5. | Tekints az égre és lásd meg; és nézd meg a fellegeket, milyen magasan vannak feletted!
|
|---|
| 6. | Hogyha vétkezel, mit tehetsz ellene; ha megsokasítod bűneidet, mit ártasz néki?
|
|---|
| 7. | Ha igaz vagy, mit adsz néki, avagy mit kap a te kezedből?
|
|---|
| 8. | Az olyan embernek árt a te gonoszságod, mint te vagy, és igazságod az ilyen ember fiának használ.
|
|---|
| 9. | A sok erőszak miatt kiáltoznak; jajgatnak a hatalmasok karja miatt;
|
|---|
| 10. | De egy sem mondja: Hol van Isten, az én teremtőm, a ki hálaénekre indít éjszaka;
|
|---|
| 11. | A ki többre tanít minket a mezei vadaknál, és bölcsebbekké tesz az ég madarainál?
|
|---|
| 12. | Akkor azután kiálthatnak, de ő nem felel a gonoszok kevélysége miatt;
|
|---|
| 13. | Mert a hiábavalóságot Isten meg nem hallgatja, a Mindenható arra nem tekint.
|
|---|
| 14. | Hátha még azt mondod: Te nem látod őt; az ügy előtte van és te reá vársz!
|
|---|
| 15. | Most pedig, mivel nem büntet haragja, és nem figyelmez a nagy álnokságra:
|
|---|
| 16. | Azért tátja fel Jób hívságra a száját, és szaporítja a szót értelem nélkül.
|
|---|
