| 1. | Most pedig nevetnek rajtam, a kik fiatalabbak nálam a kiknek atyjokat az én juhaimnak komondorai közé sem számláltam volna.
|
|---|
| 2. | Mire való lett volna nékem még kezök ereje is? Rájok nézve a vénség elveszett!
|
|---|
| 3. | Szükség és éhség miatt összeaszottak, a kik a kopár földet futják, a sötét, sivatag pusztaságot.
|
|---|
| 4. | A kik keserű füvet tépnek a bokor mellett, és rekettyegyökér a kenyerök.
|
|---|
| 5. | Az emberek közül kiűzik őket, úgy hurítják őket, mint a tolvajt.
|
|---|
| 6. | Félelmetes völgyekben kell lakniok, a földnek és szikláknak hasadékaiban.
|
|---|
| 7. | A bokrok között ordítanak, a csalánok alatt gyülekeznek.
|
|---|
| 8. | Esztelen legények, sőt becstelen fiak, a kiket kivertek az országból.
|
|---|
| 9. | És most ezeknek lettem gúnydalává, nékik levék beszédtárgyuk!
|
|---|
| 10. | Útálnak engem, messze távoznak tőlem, és nem átalanak pökdösni előttem.
|
|---|
| 11. | Sőt leoldják kötelöket és bántalmaznak engem, és a zabolát előttem kivetik.
|
|---|
| 12. | Jobb felől ifjak támadnak ellenem, gáncsot vetnek lábaimnak, és ösvényt törnek felém, hogy megrontsanak.
|
|---|
| 13. | Az én útamat elrontják, romlásomat öregbítik, nincsen segítség ellenök.
|
|---|
| 14. | Mint valami széles résen, úgy rontanak elő, pusztulás között hömpölyögnek ide.
|
|---|
| 15. | Rettegések fordultak ellenem, mint vihar űzik el tisztességemet, boldogságom eltünt, mint a felhő.
|
|---|
| 16. | Mostan azért enmagamért ontja ki magát lelkem; nyomorúságnak napjai fognak meg engem.
|
|---|
| 17. | Az éjszaka meglyuggatja csontjaimat bennem, és nem nyugosznak az én inaim.
|
|---|
| 18. | A sok erőlködés miatt elváltozott az én ruházatom; úgy szorít engem, mint a köntösöm galléra.
|
|---|
| 19. | A sárba vetett engem, hasonlóvá lettem porhoz és hamuhoz.
|
|---|
| 20. | Kiáltok hozzád, de nem felelsz; megállok és csak nézel reám!
|
|---|
| 21. | Kegyetlenné változtál irántam; kezed erejével harczolsz ellenem.
|
|---|
| 22. | Felemelsz, szélnek eresztesz engem, és széttépsz engem a viharban.
|
|---|
| 23. | Hiszen tudtam, hogy visszatérítesz engem a halálba, és a minden élő gyülekező házába;
|
|---|
| 24. | De a roskadóban levő ne nyujtsa-é ki kezét? Avagy ha veszendőben van, ne kiáltson-é segítségért?
|
|---|
| 25. | Avagy nem sírtam-é azon, a kinek kemény napja volt; a szűkölködő miatt nem volt-é lelkem szomorú?
|
|---|
| 26. | Bizony jót reméltem és rossz következék, világosságot vártam és homály jöve.
|
|---|
| 27. | Az én bensőm forr és nem nyugoszik; megrohantak engem a nyomorúságnak napjai.
|
|---|
| 28. | Feketülten járok, de nem a nap hősége miatt; felkelek a gyülekezetben és kiáltozom.
|
|---|
| 29. | Atyjok fiává lettem a sakáloknak, és társokká a strucz madaraknak.
|
|---|
| 30. | Bőröm feketülten hámlik le rólam, és csontom elég a hőség miatt.
|
|---|
| 31. | Hegedűm sírássá változék, sípom pedig jajgatók szavává.
|
|---|
