| 1. | Bizony az ezüstnek bányája van, és helye az aranynak, a hol tisztítják.
|
|---|
| 2. | A vasat a földből hozzák elő, a követ pedig érczczé olvasztják.
|
|---|
| 3. | Határt vet az ember a setétségnek, és átkutatja egészen és végig a homálynak és a halál árnyékának kövét.
|
|---|
| 4. | Aknát tör távol a lakóktól: mintha lábukról is megfelejtkeznének, alámerülnek és lebegnek emberektől messze.
|
|---|
| 5. | Van föld, a melyből kenyér terem, alant pedig fel van forgatva, mintegy tűz által;
|
|---|
| 6. | Köveiben zafir található, göröngyeiben arany van.
|
|---|
| 7. | Van ösvény, a melyet nem ismer a sas, sem a sólyom szeme nem látja azt.
|
|---|
| 8. | Nem tudják azt büszke vadak, az oroszlán sem lépked azon.
|
|---|
| 9. | Ráveti kezét az ember a kovakőre, a hegyeket tövükből kiforgatja.
|
|---|
| 10. | A sziklákban tárnákat hasít, és minden drága dolgot meglát a szeme.
|
|---|
| 11. | Elköti a folyók szivárgását, az elrejtett dolgot pedig világosságra hozza.
|
|---|
| 12. | De a bölcseség hol található, és az értelemnek hol van a helye?
|
|---|
| 13. | Halandó a hozzá vivő utat nem ismeri, az élők földén az nem található.
|
|---|
| 14. | A mélység azt mondja: Nincsen az bennem; a tenger azt mondja: én nálam sincsen.
|
|---|
| 15. | Színaranyért meg nem szerezhető, ára ezüsttel meg nem fizethető.
|
|---|
| 16. | Nem mérhető össze Ofir aranyával, nem drága onikszszal, sem zafirral.
|
|---|
| 17. | Nem ér fel vele az arany és gyémánt, aranyedényekért be nem cserélhető.
|
|---|
| 18. | Korall és kristály említni sem való; a bölcseség ára drágább a gyöngyöknél.
|
|---|
| 19. | Nem ér fel vele Kúsnak topáza, színaranynyal sem mérhető össze.
|
|---|
| 20. | A bölcseség honnan jő tehát, és hol van helye az értelemnek?
|
|---|
| 21. | Rejtve van az minden élő szemei előtt, az ég madarai elől is fedve van.
|
|---|
| 22. | A pokol és halál azt mondják: Csak hírét hallottuk füleinkkel!
|
|---|
| 23. | Isten tudja annak útját, ő ismeri annak helyét.
|
|---|
| 24. | Mert ő ellát a föld határira, ő lát mindent az ég alatt.
|
|---|
| 25. | Mikor a szélnek súlyt szerzett, és a vizeket mértékre vette;
|
|---|
| 26. | Mikor az esőnek határt szabott, és mennydörgő villámoknak útat:
|
|---|
| 27. | Akkor látta és kijelentette azt, megalapította és meg is vizsgálta azt.
|
|---|
| 28. | Az embernek pedig mondá: Ímé az Úrnak félelme: az a bölcseség, és az értelem: a gonosztól való eltávozás.
|
|---|
