| 1. | És a mint eltávozék, láta egy embert, a ki születésétől fogva vak vala.
|
|---|
| 2. | És kérdezék őt a tanítványai, mondván: Mester, ki vétkezett, ez-é vagy ennek szülei, hogy vakon született?
|
|---|
| 3. | Felele Jézus: Sem ez nem vétkezett, sem ennek szülei; hanem, hogy nyilvánvalókká legyenek benne az Isten dolgai.
|
|---|
| 4. | Nékem cselekednem kell annak dolgait, a ki elküldött engem, a míg nappal van: eljő az éjszaka, mikor senki sem munkálkodhatik.
|
|---|
| 5. | Míg e világon vagyok, e világ világossága vagyok.
|
|---|
| 6. | Ezeket mondván, a földre köpe, és az ő nyálából sárt csinála, és rákené a sarat a vak szemeire,
|
|---|
| 7. | És monda néki: Menj el, mosakodjál meg a Siloám tavában (a mi azt jelenti: Küldött). Elméne azért és megmosakodék, és megjöve látva.
|
|---|
| 8. | A szomszédok azért, és a kik az előtt látták azt, hogy vak vala, mondának: Nem ez-é az, a ki itt szokott ülni és koldulni?
|
|---|
| 9. | Némelyek azt mondák, hogy: Ez az; mások pedig, hogy: Hasonlít hozzá. Ő azt mondá, hogy: Én vagyok az.
|
|---|
| 10. | Mondának azért néki: Mimódon nyiltak meg a te szemeid?
|
|---|
| 11. | Felele az és monda: Egy ember, a kit Jézusnak mondanak, sarat készíte és rákené a szemeimre, és monda nékem: Menj el a Siloám tavára és mosódjál meg; miután pedig elmenék és megmosakodám, megjöve látásom.
|
|---|
| 12. | Mondának azért néki: Hol van az? Monda: Nem tudom.
|
|---|
| 13. | Vivék őt, a ki előbb még vak volt, a farizeusokhoz.
|
|---|
| 14. | Mikor pedig Jézus a sarat csinálá és felnyitá ennek szemeit, szombat vala.
|
|---|
| 15. | Szintén a farizeusok is megkérdezék azért őt, mimódon jött meg a látása? Ő pedig monda nékik: Sarat tőn szemeimre, és megmosakodám, és látok.
|
|---|
| 16. | Mondának azért némelyek a farizeusok közül: Ez az ember nincsen Istentől, mert nem tartja meg a szombatot. Mások mondának: Mimódon tehet bűnös ember ilyen jeleket? És hasonlás lőn közöttük.
|
|---|
| 17. | Újra mondának a vaknak: Te mit szólsz ő róla, hogy megnyitá a szemeidet? Ő pedig monda: Hogy próféta.
|
|---|
| 18. | Nem hivék azért a zsidók róla, hogy vak vala és megjöve a látása, mígnem előhívák annak szüleit, a kinek megjöve a látása,
|
|---|
| 19. | És megkérdezék azokat, mondván: Ez a ti fiatok, a kiről azt mondjátok, hogy vakon született? mimódon lát hát most?
|
|---|
| 20. | Felelének nékik annak szülei és mondának: Tudjuk, hogy ez a mi fiunk, és hogy vakon született:
|
|---|
| 21. | De mimódon lát most, nem tudjuk; vagy ki nyitotta meg a szemeit, mi nem tudjuk: elég idős már ő; őt kérdezzétek; ő beszéljen magáról.
|
|---|
| 22. | Ezeket mondák annak szülei, mivelhogy félnek vala a zsidóktól: mert megegyeztek már a zsidók, hogy ha valaki Krisztusnak vallja őt, rekesztessék ki a gyülekezetből.
|
|---|
| 23. | Ezért mondák annak szülei, hogy: Elég idős, őt kérdezzétek.
|
|---|
| 24. | Másodszor is szólíták azért az embert, a ki vak vala, és mondának néki: Adj dicsőséget az Istennek; mi tudjuk, hogy ez az ember bűnös.
|
|---|
| 25. | Felele azért az és monda: Ha bűnös-é, nem tudom: egyet tudok, hogy noha vak voltam, most látok.
|
|---|
| 26. | Újra mondák pedig néki: Mit csinált veled? Mimódon nyitotta meg a szemeidet?
|
|---|
| 27. | Felele nékik: Már mondám néktek és nem hallátok: miért akarjátok újra hallani? avagy ti is az ő tanítványai akartok lenni?
|
|---|
| 28. | Szidalmazák azért őt és mondának: Te vagy annak a tanítványa; mi pedig a Mózes tanítványai vagyunk.
|
|---|
| 29. | Mi tudjuk, hogy Mózessel beszélt az Isten: erről pedig azt sem tudjuk, honnan való.
|
|---|
| 30. | Felele az ember és monda nékik: Bizony csodálatos az, hogy ti nem tudjátok honnan való, és az én szemeimet megnyitotta.
|
|---|
| 31. | Pedig tudjuk, hogy az Isten nem hallgatja meg a bűnösöket; hanem ha valaki istenfélő, és az ő akaratát cselekszi, azt hallgatja meg.
|
|---|
| 32. | Öröktől fogva nem hallaték, hogy vakon szülöttnek szemeit valaki megnyitotta volna.
|
|---|
| 33. | Ha ez nem Istentől volna, semmit sem cselekedhetnék.
|
|---|
| 34. | Felelének és mondának néki: Te mindenestől bűnben születtél, és te tanítasz minket? És kiveték őt.
|
|---|
| 35. | Meghallá Jézus, hogy kiveték azt; és találkozván vele, monda néki: Hiszel-é te az Isten Fiában?
|
|---|
| 36. | Felele az és monda: Ki az, Uram, hogy higyjek benne?
|
|---|
| 37. | Monda pedig néki Jézus: Láttad is őt, és a ki beszél veled, az az.
|
|---|
| 38. | Az pedig monda: Hiszek, Uram. És imádá Őt.
|
|---|
| 39. | És monda Jézus: Ítélet végett jöttem én e világra, hogy a kik nem látnak, lássanak; és a kik látnak, vakok legyenek.
|
|---|
| 40. | És hallák ezeket némely farizeusok, a kik vele valának, és mondának néki: Avagy mi is vakok vagyunk-é?
|
|---|
| 41. | Monda nékik Jézus: Ha vakok volnátok, nem volna bűnötök; ámde azt mondjátok, hogy látunk: azért a ti bűnötök megmarad.
|
|---|
