| 1. | Jakab, Istennek és az Úr Jézus Krisztusnak szolgája, az elszórtan levő tizenkét nemzetségnek; üdvözletemet.
|
|---|
| 2. | Teljes örömnek tartsátok, atyámfiai, mikor különféle kísértésekbe estek,
|
|---|
| 3. | Tudván, hogy a ti hiteteknek megpróbáltatása kitartást szerez.
|
|---|
| 4. | A kitartásban pedig tökéletes cselekedet legyen, hogy tökéletesek és épek legyetek minden fogyatkozás nélkül.
|
|---|
| 5. | Ha pedig valakinek közületek nincsen bölcsessége, kérje Istentől, a ki mindenkinek készségesen és szemrehányás nélkül adja; és megadatik néki.
|
|---|
| 6. | De kérje hittel, semmit sem kételkedvén: mert a ki kételkedik, hasonlatos a tenger habjához, a melyet a szél hajt és ide s tova hány.
|
|---|
| 7. | Mert ne vélje az ilyen ember, hogy kaphat valamit az Úrtól;
|
|---|
| 8. | A kétszívű, a minden útjában állhatatlan ember.
|
|---|
| 9. | Dicsekedjék pedig az alacsony sorsú atyafi az ő nagyságával;
|
|---|
| 10. | A gazdag pedig az ő alacsonyságával: mert elmúlik, mint a fűnek virága.
|
|---|
| 11. | Mert felkél a nap az ő hévségével, és megszárítja a füvet; és annak virága elhull, és ábrázatának kedvessége elvész: így hervad el a gazdag is az ő útaiban.
|
|---|
| 12. | Boldog ember az, a ki a kísértésben kitart; mert minekutána megpróbáltatott, elveszi az életnek koronáját, a mit az Úr ígért az őt szeretőknek.
|
|---|
| 13. | Senki se mondja, mikor kísértetik: Az Istentől kísértetem: mert az Isten gonoszsággal nem kísérthető, ő maga pedig senkit sem kísért.
|
|---|
| 14. | Hanem mindenki kísértetik, a mikor vonja és édesgeti a tulajdon kívánsága.
|
|---|
| 15. | Azután a kívánság megfoganván, bűnt szűl; a bűn pedig teljességre jutván halált nemz.
|
|---|
| 16. | Ne tévelyegjetek szeretett atyámfiai!
|
|---|
| 17. | Minden jó adomány és minden tökéletes ajándék felülről való, és a világosságok Atyjától száll alá, a kinél nincs változás, vagy változásnak árnyéka.
|
|---|
| 18. | Az ő akarata szült minket az igazságnak ígéje által, hogy az ő teremtményeinek valami zsengéje legyünk.
|
|---|
| 19. | Azért, szeretett atyámfiai, legyen minden ember gyors a hallásra, késedelmes a szólásra, késedelmes a haragra.
|
|---|
| 20. | Mert ember haragja Isten igazságát nem munkálja.
|
|---|
| 21. | Elvetvén azért minden undokságot és a gonoszságnak sokaságát, szelídséggel fogadjátok a beoltott ígét, a mely megtarthatja a ti lelkeiteket.
|
|---|
| 22. | Az ígének pedig megtartói legyetek és ne csak hallgatói, megcsalván magatokat.
|
|---|
| 23. | Mert ha valaki hallgatója az ígének és nem megtartója, az ilyen hasonlatos ahhoz az emberhez, a ki tükörben nézi az ő természet szerinti ábrázatát:
|
|---|
| 24. | Mert megnézte magát és elment, és azonnal elfelejtette, milyen volt.
|
|---|
| 25. | De a ki belenéz a szabadság tökéletes törvényébe és megmarad a mellett, az nem feledékeny hallgató, sőt cselekedet követője lévén, az boldog lesz az ő cselekedetében.
|
|---|
| 26. | Ha valaki istentisztelőnek látszik köztetek, de nem zabolázza meg nyelvét, sőt megcsalja a maga szívét, annak az istentisztelete hiábavaló.
|
|---|
| 27. | Tiszta és szeplő nélkül való istentisztelet az Isten és az Atya előtt ez: meglátogatni az árvákat és özvegyeket az ő nyomorúságukban, és szeplő nélkül megtartani magát e világtól.
|
|---|
