| 1. | És szólá Isten mindezeket az igéket, mondván:
|
|---|
| 2. | Én, az Úr, vagyok a te Istened, a ki kihoztalak téged Égyiptomnak földéről, a szolgálat házából.
|
|---|
| 3. | Ne legyenek néked idegen isteneid én előttem.
|
|---|
| 4. | Ne csinálj magadnak faragott képet, és semmi hasonlót azokhoz, a melyek fenn az égben, vagy a melyek alant a földön, vagy a melyek a vizekben a föld alatt vannak.
|
|---|
| 5. | Ne imádd és ne tiszteld azokat; mert én, az Úr a te Istened, féltőn-szerető Isten vagyok, a ki megbüntetem az atyák vétkét a fiakban, harmad és negyediziglen, a kik engem gyűlölnek.
|
|---|
| 6. | De irgalmasságot cselekszem ezeriziglen azokkal, a kik engem szeretnek, és az én parancsolatimat megtartják.
|
|---|
| 7. | Az Úrnak a te Istenednek nevét hiába fel ne vedd; mert nem hagyja azt az Úr büntetés nélkül, a ki az ő nevét hiába felveszi.
|
|---|
| 8. | Megemlékezzél a szombatnapról, hogy megszenteljed azt.
|
|---|
| 9. | Hat napon át munkálkodjál, és végezd minden dolgodat;
|
|---|
| 10. | De a hetedik nap az Úrnak a te Istenednek szombatja: semmi dolgot se tégy azon se magad, se fiad, se leányod, se szolgád, se szolgálóleányod, se barmod, se jövevényed, a ki a te kapuidon belől van;
|
|---|
| 11. | Mert hat napon teremté az Úr az eget és a földet, a tengert és mindent, a mi azokban van, a hetedik napon pedig megnyugovék. Azért megáldá az Úr a szombat napját, és megszentelé azt.
|
|---|
| 12. | Tiszteld atyádat és anyádat, hogy hosszú ideig élj azon a földön, a melyet az Úr a te Istened ád te néked.
|
|---|
| 13. | Ne ölj.
|
|---|
| 14. | Ne paráználkodjál.
|
|---|
| 15. | Ne lopj.
|
|---|
| 16. | Ne tégy a te felebarátod ellen hamis tanúbizonyságot.
|
|---|
| 17. | Ne kívánd a te felebarátodnak házát. Ne kívánd a te felebarátodnak feleségét, se szolgáját, se szolgálóleányát, se ökrét, se szamarát, és semmit, a mi a te felebarátodé.
|
|---|
| 18. | Az egész nép pedig látja vala a mennydörgéseket, a villámlásokat, a kürt zengését és a hegy füstölgését. És látja vala a nép, és megrémüle, és hátrább álla.
|
|---|
| 19. | És mondának Mózesnek: Te beszélj velünk, és mi hallgatunk; de az Isten ne beszéljen velünk, hogy meg ne haljunk.
|
|---|
| 20. | Mózes pedig monda a népnek: Ne féljetek; mert azért jött az Isten, hogy titeket megkísértsen, és hogy az ő félelme legyen előttetek, hogy ne vétkezzetek.
|
|---|
| 21. | Távol álla azért a nép, Mózes pedig közelebb méne a felhőhöz, melyben az Isten vala.
|
|---|
| 22. | És monda az Úr Mózesnek: Ezt mondd az Izráel fiainak: Magatok láttátok, hogy az égből beszéltem veletek.
|
|---|
| 23. | Ne csináljatok én mellém ezüst isteneket, és arany isteneket se csináljatok magatoknak.
|
|---|
| 24. | Földből csinálj nékem oltárt, és azon áldozd a te égő- és hálaáldozatodat, juhaidat és ökreidet. Valamely helyen akarom, hogy az én nevemről megemlékezzetek, elmegyek tehozzád és megáldalak téged.
|
|---|
| 25. | Ha pedig kövekből csinálsz nékem oltárt, ne építsd azt faragott kőből: mert a mint faragó vasadat rávetetted, megfertőztetted azt.
|
|---|
| 26. | Lépcsőkön se menj fel az én oltáromhoz, hogy a te szemérmed fel ne fedeztessék azon.
|
|---|
